2012. május 18., péntek



Nem szoktam elmondani senkinek  mit is érezek valójában most se teszem meg..
nem tudom mi változna ha elmondanám az érzéseim másoknak.. csak sajnálatot látnék a szemükben .
nem értem miért kell mindennek vége lennie .. minden dolog elkezdődik de hol van az leírva, hogy mind azoknak a dolgoknak ami jó és szükséged van rá egyszer megszűnik..
nem akarod hogy vége legyen , vagy csak nem készültél fel rá, mert te érzed, hogy ennek még nem kell hogy vége legyen..
már rég meg kellett volna tanulnom, hogy nem szabad mindent elhinni amit mondanak.. már rég megtanították..
vak voltam.. vagy inkább csak megint azt láttam amit akartam és nem vettem észre a valóságot..
Honnan Tudod hogy valaki tényleg annyira szeret téged, hogy nem tud elhagyni? 

 _______ sehonnan...
talán senki nem tudja, csak bízik benne hogy szeretik és nem félnek attól hogy elhagyják ...

én is csak bíztam benne. hisz anélkül nem lehet szerelmes egy ember.

nem ez az első .. már átéltem nem rég. akkor jobban fájt. akkor azt hittem, hogy a 'vége'  szó tényleg azt jelenti hogy fel kell adjuk az álmainkat amikben Ő is szerepel és nem lesz több gondolat csak a hiány amit maga után hagyott ..

nincs olyan,hogy vége. mert mindig mindent el lehet érni. mert én soha nem adom fel !
... múltkor sem hagytam hogy elhagyjon, mert tudtam,hogy ennek itt nincs vége. és tényleg nem volt. mindenkit meg lehet szerezni valamilyen módon.

azt hittem.. azt hittem Isten célt tűzött ki elém, hogy ne adjam fel mert tudta h nem akarom, hogy mással legyen, és hogy mást szeressen.
visszakaptam.
nem szeretett már és én mégis elértem,hogy velem legyen...

aztán idővel rájöttem.. a szerelmet nem lehet erőltetni.
 hiába a hely a szívedben ami neki van lefoglalva, és nem tudod Őt elengedni, muszáj..

csak a saját érdekemet néztem megint. hisz az hogy velem volt csak nekem volt jó. neki már nem..
csak az érdekelt, hogy én boldog legyek és mivel boldog csak vele tudok lenni így addig erőltettem míg vissza nem kaptam.
nem tudom Ő mit érez. egy ideig elhiszi, hogy mi összetartozunk. aztán már nem....
most már értem.. nem küzdök tovább egy olyan szerelemért ami egy oldalú..
talán majd rájön mit dobott el ___ talán nem !

hiába tudnám visszakapni megint ha már soha nem fog úgy szeretni mint azelőtt..
ezért nem irok már neki vagy küzdök érte mert felesleges.
tudom hogy csak az első pár hét fájdalmas. de kellemetlen ezt átélni erőltetni egy olyan kapcsolatot ami már régóta nem megy csak a megszokás miatt..

Nem találok már szavakat de tudom. jobb így. hisz meddig kellett volna álmokba ringatni magamat hogy ő szeret engem. Örülök h Ő maga döbbentett rá arra, hogy jobb ha most nem küzdök már és békén hagyom akármennyire is fáj jobb lesz így !

Vége " nem is az élet dönti el, nem is a sors és nem is az akit szeretsz. ha nem Te magad. mert akkor van csak vége, ha már eldöntötted magadban te is, hogy tudod h nem akarsz tovább küzdeni érte, és elfogadod azt hogy már te se akarod ezt. akkor van igazán vége mikor ha meglátod már nem látsz benne mást csak egy embert akit anno szerettél és nem felejted el soha :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése